A szobrocska fényképét egy indián kultúrával foglalkozó kötetben találtam. Azt írták alá, hogy ez egy templom modell. Talán azért, mert az indián templomokon szintén szerepel Jóma isten neve.
1. ábra. Az indián szobrocska fényképéről készített grafika
A kaptató jele
A szobor lépcsője a székely írás "m" (magasba vezető út) jelének megfelelője. A kínai írásban is van egy ehhez hasonló lépcsőszerű jel, amely ott a kaptató (a magasba vezető út) szójele.
A Tejút jele
A fölötte tornyosuló kacskaringó meg a székely írás "j" ( jó "folyó") jelének indián változata - persze ez az égi folyó, a Tejút jelképe, azért is magasodik az oldalán látható kis emberábrázolás fölé.
E jelnek a csukcs szójelek között van páthuzama, ami szintén kacskaringó alakú és szintén "jó" a jelentése.
A pueblo indiánok ma is alkalmazzák a kacskaringót a fazekasjelek között s azt mondják róla, hogy annak az útnak a jele, amelyen az őseik a mai hazájukba jöttek. Ez a jelentésváltozat igazolja az értelmezuésünket, mert a magyar ősvallás szerint is a Tejút (az égigérő fa) a születendő gyermekek lelkének hona, s innen érkezik Csaba királyfi is - azaz nálunk is út a Tejút.
A kínai írásban a jelentését tekintve néki megfelelő, de fát ábrázoló Tejút-jelet (a "következő nemzedék" szójelét) Szekeres István fedezte fel, de azt félreértette az ősvallás nem ismerete miatt.
A párhuzamok jelentősége
A felsorolt párhuzamok azt bizonyítják, hogy a magyar, a kínai, az indián és a csukcs írás közös gyökerű. Annak a szibériai ősírásnak a korát, amelyből ezek leszármaztak, az indiánok Amerikába vándorlásának legvalószínűbb időpontjával tudjuk meghatározni s ez mintegy 40-30 000 évre tehető.
Ez a feltehető szibériai írás azonban nem itt keletkezett Szibériában, hanem mintegy 50 000 évvel ezelőtt a Közel-Keleten (az Éden területén), ahol a Kelet-Afrikából érkező homo sapiens sapiens egykor néhány tízezer évre megpihent, mielőtt Szibériába indult volna.
Virágzó gránátalma a veleméri Cserépmadár szállás udvarán
A kötet címlapján egy megkapó szépségű, IX. századi, uráli magyar leletről készített fotógrafika látható
A veleméri Csinyálóház terasza egy szívfájdítóan szép szeptemberben
Jókai Mórral és Gárdonyi Gézával már nem beszélgethet, e sorok írójával azonban - egy darabig még - eszmét cserélhet őstörténeti, írástörténeti és egyéb kérdésekről is, ha afalusi turizmus keretében az országot járván eljut az Őrségbe és igénybe veszi aveleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház vendégszeretetét, vagy megnézi a díjtalanul megtekinthető Sindümúzeum kiállítását a magyar hieroglifikus írásról .
Honlapkészítés
Tudós Virtus http://tudos.virtus.hu/index.php?id=startpage
1. ábra. Az indián szobrocska fényképéről készített grafika
A kaptató jele
A szobor lépcsője a székely írás "m" (magasba vezető út) jelének megfelelője. A kínai írásban is van egy ehhez hasonló lépcsőszerű jel, amely ott a kaptató (a magasba vezető út) szójele.
A Tejút jele
A fölötte tornyosuló kacskaringó meg a székely írás "j" ( jó "folyó") jelének indián változata - persze ez az égi folyó, a Tejút jelképe, azért is magasodik az oldalán látható kis emberábrázolás fölé.
E jelnek a csukcs szójelek között van páthuzama, ami szintén kacskaringó alakú és szintén "jó" a jelentése.
A pueblo indiánok ma is alkalmazzák a kacskaringót a fazekasjelek között s azt mondják róla, hogy annak az útnak a jele, amelyen az őseik a mai hazájukba jöttek. Ez a jelentésváltozat igazolja az értelmezuésünket, mert a magyar ősvallás szerint is a Tejút (az égigérő fa) a születendő gyermekek lelkének hona, s innen érkezik Csaba királyfi is - azaz nálunk is út a Tejút.
A kínai írásban a jelentését tekintve néki megfelelő, de fát ábrázoló Tejút-jelet (a "következő nemzedék" szójelét) Szekeres István fedezte fel, de azt félreértette az ősvallás nem ismerete miatt.
A párhuzamok jelentősége
A felsorolt párhuzamok azt bizonyítják, hogy a magyar, a kínai, az indián és a csukcs írás közös gyökerű. Annak a szibériai ősírásnak a korát, amelyből ezek leszármaztak, az indiánok Amerikába vándorlásának legvalószínűbb időpontjával tudjuk meghatározni s ez mintegy 40-30 000 évre tehető.
Ez a feltehető szibériai írás azonban nem itt keletkezett Szibériában, hanem mintegy 50 000 évvel ezelőtt a Közel-Keleten (az Éden területén), ahol a Kelet-Afrikából érkező homo sapiens sapiens egykor néhány tízezer évre megpihent, mielőtt Szibériába indult volna.
Virágzó gránátalma a veleméri Cserépmadár szállás udvarán
A kötet címlapján egy megkapó szépségű, IX. századi, uráli magyar leletről készített fotógrafika látható
A veleméri Csinyálóház terasza egy szívfájdítóan szép szeptemberben
Jókai Mórral és Gárdonyi Gézával már nem beszélgethet, e sorok írójával azonban - egy darabig még - eszmét cserélhet őstörténeti, írástörténeti és egyéb kérdésekről is, ha afalusi turizmus keretében az országot járván eljut az Őrségbe és igénybe veszi aveleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház vendégszeretetét, vagy megnézi a díjtalanul megtekinthető Sindümúzeum kiállítását a magyar hieroglifikus írásról .
Honlapkészítés
Tudós Virtus http://tudos.virtus.hu/index.php?id=startpage
